Ez a helyesírási kérdés a magyar nyelv egyik leggyakoribb problémája, de a szabály nagyon egyszerű. A helyes forma egyértelműen: mindig. A szabály A mindig szóban nincs hosszú í. Ennek oka, hogy a szó a „minden” és „ideig” szavakból alakult ki, és a nyelvtörténet során a hangzó megváltozott. A nyelvújítás során sem vált hosszú magánhangzóvá. … Olvass tovább
A helység és a helyiség szóalak nagyon hasonlít egymásra, de jelentésük teljesen eltérő, és más-más dologra utalnak. Helység – egy település, község vagy falu neve. Ez a szó egy adott közigazgatási egységet jelöl. Példák: Melyik helységben laksz? A falunk a szomszédos helységgel közösen rendezte meg a fesztivált. Az ország legnagyobb helysége Budapest. Helyiség – … Olvass tovább
A kérdésre a válasz a jelentéstől függ: mindkét forma helyes, de más-más dolgot fejez ki. Minden nap – különírva: a minden egy melléknév, ami a nap főnévre vonatkozik. Jelentése: „minden egyes nap”. Példák: Minden nap ajándék. Minden nap egyforma. A nyaralás idején minden nap ünnepnap. (Minden egyes nap olyan, mintha ünnepnap lenne.) Mindennap – egybeírva: … Olvass tovább
Szent István napja, Szent István-nap vagy Szent István-napi? Ez a helyesírási kérdés a jeles napok, ünnepek írásmódjával kapcsolatos, és a leggyakoribb formák közül mindhárom helyes. A szabály és a magyarázat A „nap” és a „napi” kötőjellel kapcsoljuk az előttük álló személynévhez: János-nap, Szent István-nap, János-napi, Szent István-napi. Amikor azonban a „nap” … Olvass tovább
A két szóalak írásmódja és jelentése is eltérő, és gyakran okoz félreértést, ha helytelenül használjuk. A szabály és a magyarázat Fiunk: Az -unk a birtokos személyrag, amellyel azt fejezzük ki, hogy a fiú a miénk. Ez a helyesírási forma utal a gyermekünkre. Például: A fiunk ma töltötte be a tizedik életévét. Fiúnk: A fiúm szót … Olvass tovább
Ez egy klasszikus helyesírási kérdés, de a szabály nagyon egyszerű: ha főnévként használjuk, akkor a helyes alak csakis áru. A szabály Az áru szó egy főnév, és azt jelenti, hogy „eladásra szánt termék„. Az -ú képzővel ellátott alak (árú) egy melléknév, és azt jelenti, hogy „valamilyen ára van„. Mivel a két szó jelentése teljesen … Olvass tovább
A helyes forma: adásvétel. A szabály Az adásvétel összetett szó, amely két, egymással szoros kapcsolatban álló tagból áll: adás és vétel. Az ilyen típusú szavakat, amelyek egy fogalmat jelölnek, és a tagok viszonya mellérendelő (mindkettő egyenrangú és fontos a szó jelentéséhez), legtöbbször egybeírjuk. Példamondatok Az adásvételről szóló szerződést már aláírtuk. A gépkocsi adásvételének … Olvass tovább
Igen gyakori kérdés, hogy vajon mikor kell egybeírni és mikor külön. A válasz egyszerű: mindkét forma helyes, de a jelentésük eltér. Mikor írjuk egybe? Jólesik – akkor írjuk egybe, ha a szó egyetlen, összetett igeként funkcionál, és a jelentése kellemes érzés. Például: Jólesik a meleg leves a hidegben. Jólesik egy kis pihenés a munka … Olvass tovább
Limlom vagy lim-lom? Hogyan írjuk helyesen? Esetleg limmlom vagy lim lom? Azokat az ikerszókat, amelyek csak a végükön toldalékolhatók, egybeírjuk. Tehát a szó helyes írásmódja: limlom. A limlom szó jelentése Értéktelen, esetleg csekély értékű, ócska vagy hasznavehetetlen holmi. A limlom szót ritkábban értéktelen ismeretre vagy értéktelen szellemi termékre is használjuk. Példamondat: A szobája tele van limlommal.
Hogyan írjuk helyesen? Egybe írandó? Egybeírandó? Esetleg egybeirandó? Helyesen: egybeírandó. Miért egybeírandó? Az igekötőt és az igét egybeírjuk, ha az igekötő a saját igéje előtt áll. Jelen esetben az igekötő az egybe, az ige pedig az írandó. Példamondat: Nehéz eldönteni, hogy melyik szó egybeírandó. Az igekötő és az ige közé egy másik szó is kerülhet, … Olvass tovább