Szent István napja, Szent István-nap vagy Szent István-napi?
Ez a helyesírási kérdés a jeles napok, ünnepek írásmódjával kapcsolatos, és a leggyakoribb formák közül mindhárom helyes.
A szabály és a magyarázat
A „nap” és a „napi” kötőjellel kapcsoljuk az előttük álló személynévhez: János-nap, Szent István-nap, János-napi, Szent István-napi.
Amikor azonban a „nap” szóhoz birtokos személyjel (-ja) kapcsolódik, a szókapcsolat tagjait különírjuk egymástól: János napján, Szent Márton napján, Szent István napja. A hangsúly ilyenkor a birtokviszonyon van.
Példák
Ugye tudod, hogy augusztus 20-án van Szent István napja?
Az idén a Szent István-napi programok különösen látványosak lesznek.
Minden évben megemlékezünk Szent István-nap fontosságáról a magyar történelemben.
Összefoglalva:
Szent István-nap: a konkrét ünnep megnevezése (főnév)
Szent István-napi: a naphoz kapcsolódó eseményt leíró melléknév
Szent István napja: birtokos főnév
A helyesírási szabályon túl: Szent István, az államalapító
A Szent István napja nem csupán egy nyelvtani kérdéseket felvető kifejezés, hanem Magyarország egyik legfontosabb nemzeti ünnepe, amelyet augusztus 20-án ünneplünk. Ezen a napon államalapító királyunkra, Szent Istvánra emlékezünk, akinek nevéhez fűződik a keresztény Magyar Királyság megalapítása.
A hagyomány szerint 1083-ban éppen ezen a napon avatták szentté Istvánt, a modern magyar állam megteremtőjét. A nap ünneplése a kezdetektől összefonódott az új kenyér ünnepével, hiszen az aratás vége és a betakarítás is ehhez az időszakhoz kötődött.